Az érintett témák:
- Közösségi együttélés szabályai
- A növényzet telepítési távolságára vonatkozó előírások
- Az égetés rendje, időszaka és módja
- Hasznos elérhetőségek
- A telkek, közterületek tisztán tartása, gazmentesítése
- A közterületek igénybevétele, út mellé, közterületre kihelyezett tárgyak, kövek
A teljes tájékoztató IDE kattintva tekinthető és tölthető le.
Tisztelt Mártoni Polgárok!
Ezúton felhívom a T. Lakosság figyelmét, hogy a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv) nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges:
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!
A ház körüli szikkasztók létesítése is engedélyhez kötött. A jegyző engedélye szükséges az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez. A szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha
– az ingatlan mentén a szennyvízelvezető törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése – a megvalósítás műszaki költségeihez képest – aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá
– a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyeződéssel nem veszélyeztet, valamint
– a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.
A vízkivételt biztosító vízilétesítmények legalizálására vonatkozó moratórium a szikkasztó létesítmények engedélyeztetésére nem vonatkozik, tehát aki engedély nélkül létesít szikkasztót, azt a hatóság megbírságolja.
Vízjogi fennmaradási engedélyezés
A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: KHVM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a KHVM rendelet által előírt adatokat. Az eljárás mentes a díjfizetési kötelezettség alól.
– az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor;
A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a KHVM rendelet szerint.
A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.
Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!
Az engedélyeztetési eljáráshoz szükséges formanyomtatványokat megtalálják honlapunkon a www.szigetszentmarton.hu weblapcímen.
Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?
Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.
A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?
Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.
A vízgazdálkodási bírság
A törvény 2023. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2023. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. A fentiekből is látható, hogy a jogalkotó csupán a kutak engedélyeztetési eljárását tette díjmentessé, a tervdokumentáció készíttetése a továbbiakban is jelentős terhet ró a létesítőkre.
Az Illetékes Katasztrófavédelmi igazgatóság elérhetőségei:
Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Igazgató-helyettesi Szervezet
Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály
Székhelye: 1081 Budapest, Dologház u. 1.
Postacím: 1443 Budapest, Pf.: 154
E-mail cím:fki.hatosag@katved.gov.hu
Kelt.: S z i g e t s z e n t m á r t o n, 2020. május 21.
Tisztelettel,
Dr. Cseh Balázs
jegyző
Lakossági tájékoztatás
| A fűtési szezonnal kapcsolatos feladatok |
| Megkezdődött a fűtési szezon és ezzel egy időben sajnálatos módon megjelentek a kéménytüzes, füstmérgezéses esetek, naponta riasztják a tűzoltókat ezen esetek és szén-monoxid-mérgezések miatt. A gyakran tragikus kimenetelű események többsége kellő odafigyeléssel és felkészüléssel megelőzhető lenne. |
|
Az égéstermék-elvezetőkkel, kéményekkel, azok időszakos ellenőrzésével kapcsolatos kérdésekkel a kéményseprőket a 1818-as kormányzati ügyfélvonali telefonszámon a 9.1. melléken érhetik el.
a 105-ös, vagy a 112-es segélyhívó számon! |
A Halász utcai házszámokról a rendelet ide kattintva olvasható.
A 2020. évi költségvetésről szóló rendelet részletei
IDE kattintva megtekinthetők.
Kedves Szülők!
Az alábbi intézkedéseket hoztuk az óvoda működésére
vonatkozólag 2020.szeptember 1-től.
A nevelési-oktatási intézményeket kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató gyermek látogathatja.
Kérjük a szülői nyilatkozat kitöltését(kattins ide) és leadását a gyermek első óvodai napján. Reggelente kérjük a kedves szülőket, hogy gyermekükkel 8:30- ig érkezzenek be az óvodába. Az otthonról hozott alvós „nyunyókát” a havonkénti ágyneműhúzás alkalmával adjuk haza. Erre naponta jelen helyzetben nincs lehetőség.
Amennyiben a gyermeknél felső légúti tünetek jelentkeznek, a szülőknek fel kell venni a kapcsolatot a gyermek háziorvosával, aki ismerve a gyermek alapbetegségeit, körülményeit dönt a további teendőkről.
A kiscsoportos, óvodát kezdő gyermekek esetében a beszoktatás, befogadás fokozatosan történik. A szülőknek figyelembe kell venni a védőtávolság betartását, a csoportosulás megelőzését. Reggelente gyorsan és szeretetteljesen váljanak el gyermeküktől. Kérjük a kedves Szülőket, hogy egy gyermeket egy felnőtt kísérjen a beszoktatás idején.
A gyermekeket óvodába kísérő személy viseljen maszkot a belépéstől a távozásig. Az ajtóban lehetőség lesz kézfertőtlenítésre.
A középső és nagycsoportos korú gyermekek intézménybe érkezésekor a gyermekek átvétele a bejárati ajtóban történik. (Dajka nénik fogadják a gyermekeket)
A nap folyamán a megszokott szappanos kézmosás mellett biztosítjuk gyermekeinknek a kézfertőtlenítést. Textiltörölköző helyett papírtörölközőt használunk.
Szülők ne tartózkodjanak az óvoda épületében!
Óvodánk házirendjében leírtaknak megfelelően van lehetőség igazolt óvodai távolmaradásról, hiányzásról, megfelelő indok esetén.(Szülői kérelem-Intézményvezetői engedély)
Együttműködésüket köszönöm! Veres Györgyi
Óvodavezető
Szigetszentmárton,2020.08.28.
Tisztelt Ügyfeleink!
Tájékoztatom Önöket, hogy a veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről, valamint az ellenőrzött bejelentésről szóló 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet alapján létrehoztuk az allamigazgatasiugyek@szigetszentmarton.hu elektronikus levelezési címet, a kormányrendelet szerintijegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyekben történő a bejelentések kizárólag erre a célra szolgáló kezelésére, fogadására.
L A K O S S Á G I T Á J É K O Z T A T Ó
/ telkek, közterületek tisztán tartásáról, gazmentesítéséről, gyomosság megszüntetéséről /
Tisztelt Mártoni Polgárok!
A települési rendelet - 5/2020.(III.19.) - szerint a tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan és az ingatlan előtti járda, kocsiút közötti terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, hó- és síkosságmentesítéséről. Sajnálatos módon Szigetszentmárton közigazgatási területén megszaporodtak az ingatlanokon és az ingatlanok előtti gazos, gyomos, rendezetlen területek. Sok esetben egész járdák válnak járhatatlanná, a járólapokat kimozdítják az alattuk növő gyökerek, a magasra nőtt gyomok szórják magvaikat, kellemetlenséget okozva az ott élőknek. Egyes eseteket kivéve nem az önkormányzat feladata a gyommentesítés elvégzése.
Ezért felhívom a T. Lakosság figyelmét, hogy a köztisztaság, valamint településtisztaság fenntartásáról szóló 5/2020.(III.19.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) 4. § (1) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles gondoskodni:
„a) az ingatlan aktuális növényápolásával, tisztántartásával és karbantartásával kapcsolatos feladatainak elvégzéséről, így különösen az ingatlan folyamatos gyommentesítéséről, az ingatlanon nővő fű folyamatos kaszálásáról, az ingatlan rovar- és rágcsáló mentesítéséről, a kórokozók és kártevők elleni védekezésről,
b) az ingatlan és az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és közút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, hulladék és gyommentesítéséről, szükség szerinti kaszálásáról, az allergén növények irtásáról és a parlagfű virágzásának megakadályozásáról,
c) a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, annak elszállításáról, a hó eltakarításáról és síkosság mentesítéséről,
d) a beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről, szükség szerinti kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról, annak elszállításáról,
e) a telekingatlanról a gyalogos közlekedésre szolgáló terület, valamint az úttest fölé nyúló, továbbá az elektromos légvezetékeket veszélyeztető ágak és bokrok megfelelő nyeséséről - úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti forgalom akadálymentességét, a forgalomirányító lámpa és tábla láthatóságát –, és a nyesedék elszállíttatásáról,
f) az épület tetőzetéről az esővíz, a hólé járdára csorgásának megakadályozásáról, annak saját vagy – külön jogszabály szerinti - közterületen való elvezetéséről, a hó és jég okozta balesetveszély elhárításáról,
g) az épületek csapadékvizeit közterületekre kivezető, közterületen megépült csapadékvíz elvezető rendszer (járdába épített tisztítóaknák, folyókarácsok, kifolyócsövek, nyílt folyókák) tisztántartásáról, karbantartásáról,
h) a rendelet szerinti hó és síkosságmentesítésről.
(2) A járdaszakasz melletti nyílt árok hulladék-, hordalék-, gyom- és síkosságmentesítésére az (1) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.”
Felhívom figyelmüket, hogy a R. 4. § (4) bekezdése szerint: „Magánterületről kikerülő bármely anyag, különösen az udvaron összegyűjtött falomb, kaszálék, illetve lom közterületen a szilárd hulladékkezelési közszolgáltató által nyújtott szolgáltatás meghatározott rendjétől eltérő napokon, illetve bármely napon a közterületi gyűjtőedényben vagy mellé való elhelyezése tilos.”
Továbbá a R. 7. § (1)-(3) bekezdése szerint: „Az ingatlanhasználó kötelessége az ingatlannal határos közterület, az ingatlan előtti járda, úszótelek esetén az épület körüli járda, illetve járda hiányában az ingatlan melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozása, tisztántartása, hulladék- és gyommentesítése, a burkolt területek síkosság mentesítése, valamint a hó eltakarítása. Amennyiben az ingatlant két közút is határolja, úgy ezek a feladatok mindkét közút irányában kötelezőek.
(2) Az ingatlanhasználó tisztántartási kötelezettsége kiterjed a járda melletti zöldsávra, annak rendszeres kaszálására – ideértve a vízelvezető árkot is - az út széléig.
(3) Az ingatlanhasználó kötelessége az ingatlannal határos nyílt árkok és azok műtárgyainak (kapubejárók) tisztán tartása, hulladék- és gyommentesítése, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolítása, az akadálytalan vízelvezetés folyamatos biztosítása. Ezek a kötelezettségek valamennyi ingatlan, a be nem épített ingatlan használójára is kiterjednek.”
Az ingatlanok illetve az ingatlanok előtt/mellett lévő közterületek tisztántartása magába foglalja a hó- és síkosság mentesítést, illetőleg por-, sár-, ürülék és gyom-, valamint rovar- és rágcsálómentesítését. Ingatlanhasználónak – így kötelezettnek – minősül az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője.
Fenti rendelet 32. § (1)-(2) bekezdése szerint, ha az ingatlan tulajdonosa, használója a rendeletben meghatározott kötelezettségét megszegi 200.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, és mindemellett a kötelezettség teljesítésére kötelezhető. Tájékoztatom Önöket, hogy a bírság adók módjára behajtható. Felhívom továbbá a figyelmüket arra, hogy fenti bírság ismételten is kiszabható, ezért folyamatosan gondoskodjanak az ingatlan, illetve az előtte/mellette lévő terület és a zöld terület kaszálásáról, rendben-és tisztán tartásáról, mivel a gazmentességét folyamatosan ellenőrizni fogom!
Kérünk minden ingatlantulajdonost vagy -kezelőt, hogy az ingatlana, és az az előtti közterületet tegye rendbe, az ingatlan területéről a járda vagy az út fölé kihajló ágakat vágja vissza, a kerítésen túlnőtt sövények metszését és a terület gyommentesítést mielőbb végezze el, valamint ahol van szikkasztóárok, végezze el annak kitakarítását is.
Kérem a Tisztelt Lakosságot, hogy a fent leírtaknak eleget tenni szíveskedjenek, hiszen környezetünk tisztán tartása, karbantartása, megóvása, szépítése, építése közös érdekünk és közös feladatunk.
Együttműködésüket és segítő munkájukat előre is köszönöm.
Kelt.: S z i g e t s z e n t m á r t o n, 2020. május 18.
Dr. Cseh Balázs
jegyző
L A K O S S Á G I T Á J É K O Z T A T Ó
/házszámok felülvizsgálatáról/
Tisztelt Mártoni Polgárok!
Ezúton szeretnék tájokoztatást adni településünkön tapasztalható házszámozásokkal kapcsolatos folyamatban lévő eljárásról!
Általános tájékoztató
A házszám-megállapítás szabályai szerint, a házszámok sorszámainak megállapításáról, megváltoztatásáról a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (3) bekezdése szerint az önkormányzat gondoskodik.
Magyarországon a közigazgatás korábban nem rendelkezett egységes, közhiteles, az ország valamennyi címét tartalmazó cím-adatbázissal. Ez nagyon sok problémát okozott mind a lakosság körében a lakcímügyintézések során, mind a közigazgatási feladatok ellátásakor az igazgatási szerveknek és a közszolgáltatóknak egyaránt. A magyar közigazgatásban létrejött egységes, közhiteles, az ország valamennyi címét lefedő címnyilvántartás, KCR (központi cím regiszter), amelynek célja, hogy az adatok naprakészek, pontosak legyenek, a különböző nyilvántartásokban szereplő címadatok megegyezzenek. A KCR létrehozásának feladataival a települési jegyzőket bízták meg. A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a felülvizsgálat és a KCR-be történő rögzítés az önkormányzat és a jegyző kötelezettsége.
Nagyon sok esetben, a címregiszterbe történő címek regisztrálásakor észleljük a rossz címzést. Ezekben az esetekben sor kerül a teljes közterület házszámozásának felülvizsgálatára. A döntés határozat formájában kerül kiküldésre a tulajdonosoknak. Teljes közterület házszámozási felülvizsgálatára kerül sor abban az esetben is, amikor a lakóktól jelzés érkezik a hiányos a házszámokról, illetve amikor hivatalból értesülünk a nyilvántartásokban eltérő házszámokról, a közterületen kihagyással emelkedő számsorrendben találhatóak a házszámok. Házszámozási eljárás indulhat még a telekalakításoknál, valamint új közterületek elnevezését követően. A 2018-as évben történt meg először a KCR-ben jelentős adatrögzítés (több száz házszám), majd ezt követően 2019-ben szintén volt folyamatban házszámrögzítés és felülvizsgálat. Sajnálatos módon a korábbi években csak azon közterületek esetében történt ez meg, amely viszonylag egyszerűen adatszűréssel, illetve adatátemeléssel megoldhatóak voltak és az idei évben végezzük azon utcák esetében a felülvizsgálatot, amelyeknek nagy számban szükséges a házszámok megváltoztatása, rendezése.
A házszám felülvizsgálatára vonatkozó eljárások folyamatosak. A vonatkozó jogszabályok szerint a címek felvezetésre kerülnek az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapjára. Kiemelném, hogy a közterületek (utcák, utak stb.) elnevezése nem változik, továbbra is azok maradnak érvényben, azonban az előfordulhat, hogy adott tulajdonos ingatlana a rendezés során másik utcára kerül számozásra.
Házszámozás
A házszámozást az utca elejétől kezdve, folytatólagosan állapítjuk meg,
A 9-2020.(VI.25)rendelet az önkormányzat által nyújtott
szolgáltatások ár- és díjtételének meghatározásáról
IDE kattintva tájékozódhat.
|
Pest Megyei Kormányhivatal |
Tisztelt Ügyfelünk!
Tájékoztatjuk, hogy 2020. július 8-tól a Ráckevei Járási Hivatal
SZIGETSZENTMÁRTON
ÜGYSEGÉDJÉNEK
ÜGYFÉLFOGADÁSI IDEJE:
minden hónap második szerdáján 10:00-tól 11:00-ig tart.
Figyelem!
Ügyintézésre a Ráckevei Járási Hivatal Hatósági Osztályán (Ráckeve, Szent István tér 4.) is lehetőség van.Telefonszám: (24) 889-800.
Ügyfélfogadási idő:
| Hétfő: 8:00 – 16:00 Kedd: 8:00 – 12:00 Szerda: 8:00 – 18:00 Csütörtök: 8:00 – 12:00 Péntek: 8:00 – 12:00 |
e-mail: ph@szigetszentmarton.hu
